Vendégségben Balatongyörökön – avagy, mi fán terem a györöki "hét-plusz-kettő"?

A balatongyöröki Golfclub Imperial Balaton az idén csatlakozott a Magyar Golf Szövetséghez, így eljött az ideje, hogy a golfpálya hivatalos felmérésen essen át. (A felmérés eredményeként meghatározásra kerül az egyes elütőhelyekhez tartozó Course Rating és Slope Rating érték, amelyek segítségével kiszámítható az exact handicap-ekhez tartozó playing handicap. A felmérés megléte egyébként előfeltétele annak, hogy handicap-módosító versenyt lehessen rendezni egy golfpályán.) A felmérő csapat (Dr. Sándor L. Tamás, Visnyei György) tagjaként  volt szerencsém két csodálatos napot tölteni a klubnál.

Hála az M7-es autópályának, Budapestről kb. 2 óra alatt le lehet érni Györökre. (Én az első kerületből 2 óra 15 perc alatt értem oda, betartva minden közlekedési szabályt és egy, kb. ötperces cigiszünettel.) Azonban amikor Keszthely felől a Szépkilátót elhagyva megpillantjuk a golfpályát, háttérben a Balatonnal és a Badacsony-heggyel, már tudjuk, hogy ez a látvány 2 óránál sokkal több utazást is megér.

Vendéglátóink Anna és Sonja Gschwendtner fogadtak bennünket – utánozhatatlan kedvességgel. Bevallom, először azt hittem, hogy ez a kedvesség a “hivatalos” csapatnak szól, ám a két nap alatt a saját szemmel-fülemmel tapasztalhattam: itt mindenkit azonnal, szinte családtagként köszöntenek. Ez a barátságos, közvetlen légkör az egész klubra jellemző, nem csak az itt dolgozókra, de a klubtagokra is. Vadidegen emberek a világ legtermészetesebb módján üdvözlik egymást, elbeszélgetnek, örülnek a találkozásnak. Egyszóval szinte azonnal otthon érzi magát az ember.

A golfpálya nagyszerű állapotban van, különösen az elütők és a green-ek. Kifejezetten keresnem kellett, de így is alig találtam labdanyomot a green-eken, és az a néhány darab amit – végre – találtam, az is szépen ki volt javítva.

Feltűnő volt, hogy a bunkerek bármely pontjától – akármilyen nagyok is – néhány méterre található gereblye – és ami különösen szokatlan volt: a két nap alatt egyetlen egy gereblyét sem láttam csak úgy ledobva a bunkerben vagy a bunker mellett, minden gereblye a szépen a tartójában, “vigyázz állásban” várta, hogy használják.

A pályán viszonylag kevés helyen kell labdavesztéstől tartani (nekem azért sikerült), így a kezdőknek, illetve a magasabb hendikeppel rendelkezőknek sem frusztráló, ugyanakkor a nagymenők számára is éppen elég élvezetes itt a játék. Nem beszélve arról, hogy a pálya szinte minden pontjáról csodálatos balatoni panoráma  tárul elénk és ez mindenért kárpótol.

A klub vezetőivel (a korábban már említett Annával és Sonjával, illetve a másnap érkezett Dr. Pál Leventével) folytatott beszélgetéseinkből kiderült, hogy már közel 150 tagja van a klubnak, amit rendszeres nyílt napokkal, különböző programokkal igyekeznek tovább bővíteni. Két-három éven belül megnyitják az újabb kilenc szakaszt, amelynek földalatti munkái (vízelvezetés, öntöző rendszer) már el is készültek, de terveznek szállodát, lakóingatlanokat  és yacht-kikötőt is.

A terület páratlan Balaton-parti elhelyezkedése, Keszthely – de különösen – Hévíz már meglévő idegenforgalma,  a sármelléki repülőtér, illetve az M7-es autópálya közelsége,  valamint azon tény alapján, hogy a fejlesztések nem hitelből, hanem saját tőkéből valósulnak meg, megjósolható, hogy egy – még a mai gazdasági helyzetben is – sikeres projekt megvalósulását követhetjük nyomon az elkövetkező években.


Még az első napon csatlakozott hozzánk és segített nekünk a felmérésben Katona Karcsi, akiről annyit kell tudni, hogy már a kezdetektől tagja a klubnak, szívvel-lélekkel segíti a klubot – szó szerint- mindenben, örökmozgó, igazi vagány, akinek hatalmas “dumája” és arany szíve van.

Katona Karcsi

Nem mellékesen az ő,  és elragadó felesége, Ilona tulajdonában van a golfpálya közvetlen szomszédságában található Balaton Golf Villa. Miután végeztünk az aznapi munkával, volt még időnk lejátszani egy kört a kilenc lyukas pályán. Karcsi barátunk azt javasolta, hogy játsszunk egy “hét plusz kettőt”. Nem értettük, de ő csak mosolygott a bajsza alatt, hogy majd meglátjuk. Amikor befejeztük a hetes szakaszt, Karcsi azt mondta, hogy akkor most parkoljuk le a kocsikat és nézzük meg mi van a pincéjében… Hát igen! A hetes green-el szemben helyezkedik el Karcsiék villája, így a kifejezetten a villa és a pálya közötti gyalogos forgalomra készült átjárón keresztül, egy perc alatt a villa borospincéjében találtuk magunkat.

Útban a pince felé…

Legyen elég annyi, hogy remek száraz vörösbort kóstoltunk Bacchus isten és vendéglátóink tiszteletére, valamint a magunk örömére. A kóstolás után jöhetett a maradék (plusz) két szakasz – immár sokkal lazább swingekkel…

Balatongyörök, 2012. április 19-20.

További fotók Facebook-oldalunkon.

Leave a Reply